„- A szomszéd szobában ott aludt békésen az unokám, a Lajos fia. Egy darab tiszta ember. Egy darab tiszta erdélyi ember. Egy alapkő a jövendőhöz, ahoz a jönvendőhöz, amelyiknek majd egyszer mindezen véres részegség után el kell jönnie, mert hiszen a világot nem személyes démonok kormányozzák, hanem Isten, aki tudja, mit akar. És én rádöbbentem, hgoy ez a feladatom: megőrizni ezt az alapkövet tisztának és fölnevelni erősnek és átadni neki azt az erkölcsi mértéket, mellyet önmagunkban bent mérnünk kell a cselekedeteinket, s mely egyetlen maradandó öröksége a mi régi világunknak, a valamikor majd elkövetkezendő új világ számára.”