All Books

Az újraálmodók költői regénye nők három generációjának a rabszolgaságtól a szabadságig vezető útját mutatja be Louisiana államban. Toni Morrison és Alice Walker könyveit idéző világa érzékenyen mutatja be, milyen a napjainkban is jelen lévő elnyomás és a faji előítéletek közegében élni. Az álomszerűen egybefonódó három nő elegáns és történelmileg inspirált története a fekete nők és gyermekeik, valamint az anyaság és a kitartó újrakezdés regénye.
Az újraálmodók költői regénye nők három generációjának a rabszolgaságtól a szabadságig vezető útját mutatja be Louisiana államban. 1924-ben az idős asszonyt, Josephine-t láthatjuk, aki egy virágzó gazdaság büszke tulajdonosává vált, és éppen fia esküvőjére, majd unokája születésére készül. Szomszédjába költözik a társaságra vágyó Charlotte férjével, azonban a fiatal fehér nő váratlan felbukkanása és közeledése nem várt konfliktusokhoz vezet. Mindeközben Josephine visszaemlékezéseiben feltárul gyermekkora, a tizenkilencedik század közepi déli ültetvényes birtokok világa. A rabszolgaként dolgozó anyja és apja a titokzatos Újraálmodók vallási közösségét segítségül híva készül a menekülésre és a felszabadulásra. 2017-ben pedig megismerhetjük az egyedülálló Avát, aki fiával betegeskedő, magányos nagymamájához, Marthához költözik, hogy gondozza őt. De a fehér földbirtokosok leszármazottjaként felnőtt asszony demenciája felgyorsul, és leépülése közben egyre inkább felszínre kerülnek unokájával szembeni előítéletei. Mindeközben Ava megismerkedik dúlaként dolgozó anyja fiatal terhes lányokból álló körével is. Előbb-utóbb döntenie kell, hogy merre lép tovább az életében, követi-e ősei szavát a nőknek reményt és támogatást nyújtó közösségbe.

Az újraálmodók Toni Morrison és Alice Walker könyveit idéző világa érzékenyen mutatja be, milyen a napjainkban is jelen lévő elnyomás és a faji előítéletek közegében élni. Az álomszerűen egybefonódó három nő elegáns és történelmileg inspirált története a fekete nők és gyermekeik, valamint az an

Információk
467 oldal
Kötés: cérnafűzött, keménytáblás
ISBN: 9789633106693
Összefoglaló
1760-ban Zsófia, az utolsó bécsi boszorkány lánya szomorúan fogadja a Habsburg-trónörökös, József főherceg közelgő házasságának hírét. A lány évek óta titokban rajong Mária Terézia elsőszülött fiáért, és az esküvő napján úgy érzi, valamivel fel kell hívnia magára a főrangú ifjú figyelmét. Ám ehelyett egy másik fiatalember szeme akad meg rajta; a daliás Kolosy Károly, a királynő magyar királyi testőrségének tagja még párbajozik is érte…
Zsófia története egy szerelmi dráma súlyos következményei miatt Párizsban folytatódik, ahol az ő és a családja sorsa akarata ellenére is összekapcsolódik a Habsburgokéval – József császár után Marie Antoinette-ével is. A francia forradalom kitörése előtti években a királyi udvar látszólag fényűző élete mögött rejtett tragédiák sora húzódik meg, amelyekről csak az uralkodók bizalmasai tudhatnak. Közöttük van Zsófia is, aki hiába is próbálna kívülálló maradni, az egyre baljósabb események őt is magukkal sodorják, és hamarosan már a saját és a családtagjai életéért kell küzdenie.

Az egykori filozófusnak egy berlini kocsma magyar pultosa a hallgatósága. A csapos hallgat, a törzsvendég beszél, többször is szóba hozván, hogy „a nyelv… már nem alkalmas rá, hogy rögzíthetetlen tartalmaknak formául szolgáljon, nem szolgál többé, mert körbeért, bejárt minden elképzelhető tartományt, és elért oda, ahonnan indult, de végtelenül romlott alakban ért oda vissza”, ám ez nem akadályozza meg abban, hogy káprázatos részletekből összeálló óriásmonológjában ne mesélje el újra és újra, kicsit mindig másképp és mégis ugyanúgy, hogy miért utazott el a spanyolországi Extremadura tartományába, és miért kezdte kutatni az utolsó farkas történetét, s miként döbbent rá arra, hogy nem érvényes az egyes szám, mert csak utolsó farkasok és történetek vannak.
Krasznahorkai László katartikus elbeszélésének egyetlen mondata páratlan művészi érzékenységgel mutat rá a civilizáció és a környezet katasztrofális összefüggéseire, a természet fenségére és a gondolkodás tragikumára; az eredetileg 2009-ben írt, egyszerre ironikus és melankolikus szöveg így lesz napjainkban még aktuálisabb és még fontosabb.