All Books

15 ​éve sikerkönyv ez a mű Amerikában és világszerte. Egyetemisták, értelmiségiek „bibliája”, vezérlő kalauza, a legkülönfélébb irodalomkedvelők emlékezetes olvasmánya. Hirét és népszerűségét nem véletlenül hasonlitják Salinger Zabhegyezőjéhez, Kerouac Útonjához.
Se nem igazán regény, se nem igazán esszé. Hosszú és lenyűgöző elmélkedés az emberi civilizáció mai sorskérdéseiről – egy pikareszkkaland meséjébe ágyazva. A főszereplők motorkerékpáron vágnak neki Amerikának, hogy prérin és hegyeken át eljussanak a nyugati partra. Útközben sok mindent megtudunk technikáról és természetről, egyéniségről és tömeglélektanról, „klasszikus” és „romantikus” gondolkodásról, a bonyolult világ és bonyolult lélek egyoldalú szemlélésének és elemzésének veszélyeiről, valamint a könyv központi témájáról – a Minőségről.
Értékvizsgálati esszéregény tehát Pirsig műve, akárcsak Thoreau-nak az amerikai civilizáció múlt századi fordulópontján született Waldenje. Azzal a kor diktálta különbséggel, hogy Thoreau romantikus kivonulása a társadalomból ma már utópia: ma már egészen más feltételek közt kell az emberi személyiség épségét megőrizni; a technikai civilizáció megdönthetetlen tényrendszer, adott keret, amely csak az ‘őrület’ árán tagadható meg.

A kötet Molnár Ferenc három legendás kisregényét tartalmazza. A zenélő angyal – Egy fiatal szerelem regénye (1933) egy velencei szerelmi háromszög története. A második történet talán a legmegrázóbb Molnár Ferenc prózai életművében. A zöld huszár (1937) egy vidékről Pestre érkező „romlott” lány története, aki személyes varázsával és kacérságával próbál hatni a férfiakra. A harmadik kisregény a szerző leghíresebb szatírája. Az 1916-ban megjelent Az aruvimi erdő titkának főszereplője Tisztességes Lajos kishivatalnok, az állami benzinbűz-megállapító hivatal másodszaglásza.

A zenélő angyal – Egy fiatal szerelem regénye (1933) egy velencei szerelmi háromszög története. A szegény, jóképű Aurélt ketten is szeretik: a gazdag családból származó Irma és a vagyonát elvesztett, ápolónőként dolgozó Judit – egy „csinos szőke és nagyon szép barna”, ahogy azt a regény egyik szereplője, az olasz magánnyomozó megfogalmazza. Féltékenység, dráma, tragikomédiák sora – a kisregény megkapó erővel mutatja be, mennyire heves az az érzelmi vihar, mely egy tapasztalatlan szerelmes lány szívében dúl.
A második történet talán a legmegrázóbb Molnár Ferenc prózai életművében. A zöld huszár (1937) egy vidékről Pestre érkező „romlott” lány története, aki személyes varázsával és kacérságával próbál hatni a férfiakra. Annus számtalan viszonyba keveredik, többek között a történetet elmesélő fiatal újságíróba is próbál kapaszkodni, ám ő túl gyáva ahhoz, hogy felvállalja a lányt, és maga előtt is beismerje érzelmeit.
A harmadik kisregény a szerző leghíresebb szatírája. Az 1916-ban megjelent Az aruvimi erdő titkának főszereplője Tisztességes Lajos kishivatalnok, az állami benzinbűz-megállapító hivatal másodszaglásza. Lajos pokoljárása a magyar korrupció világában igazi rémregény: hősünk egy gyárépület mélyén éppúgy betekintést nyer a kenőpénzt elfogadó hivatalnokok mennyei életébe, mint a tisztességesek „bűzletes barlangjába”. A kisembernek el kell döntenie, hogy a labirintusból melyik utat választ