All Books

Információk
KINGSBRIDGE-TRILÓGIA sorozat
924 oldal
Kötés: keménytábla, védőborító
ISBN: 9789634065067
Összefoglaló
1558. Anglia.
Stuart Mária és Tudor Erzsébet vetélkedik a trónért. Az angol katolikus arisztokrácia Mária oldalán áll, Erzsébetet, aki sokkal türelmesebb vallási kérdésekben, az anglikán egyházhoz csatlakozó protestánsok és puritánok támogatják. Erzsébet ellen uralkodása alatt számtalan merényletet kíséreltek meg – gyakran Stuart Mária támogatásával – a katolikusok, akik mellett jelentős külföldi erők is álltak.
Erzsébet okos és tehetséges kémfőnöke a kingsbridge-i kereskedőcsaládból származó Ned Willard, aki a 16. század egyik legnagyobb besúgóhálózatát építi ki, és sikeresen hiúsítja meg az Erzsébet királynő ellen tervezett merényleteket.
Ned Willard életének nagy szerelme a katolikus Margery Fitzgerald, akivel együtt nőtt fel Kingsbridge-ben. A lány testvére, a ravasz, okos és elszánt Rollo Fitzgerald több évtizeden keresztül sikeresen csempészi be Jean Langlais álnéven Franciaországból a képzett merénylőket. Ned Willard csak több évtized után, egy véletlen folytán jön rá, hogy tulajdonképpen sógora irányította az összes merényletet.
A 16. századi Európában dúl a vallási küzdelem, Spanyolországban és a Németalföldön az inkvizició tűzzel, vassal írtja a Svájcból terjedő protestáns hitet, Párizsban a Guise hercegek a Szent Bertalan-éjen számolnak le a kálvinistákkal. Az egykor pompázatos kingsbridge-i katedrálisban viszont fehérre meszelték a falakat, és fehér galléros sötét szürke ruhában tartják istentiszteleteiket a szintén vakbuzgó puritánok.
A trilógia előző részeihez hasonlóan az izgalmas, pergő cselekményen keresztül megelevenedik a 16. századi Anglia élete, de Ken Follett kitágítja a színteret: izgalmas történetek játszódnak Spanyolországban, Franciaországban és a Németalföldön is.

Henrik Ibsen
Magvető Könyvkiadó, 2018
SZÍNHÁZ AZ EGÉSZ sorozat
184 oldal
Kötés: puhatáblás, ragasztókötött
ISBN: 9789631437669

Információk
339 oldal
Kötés: füles, kartonált
ISBN: 9789634058212
Összefoglaló
A történet egy születésnapi ünnepéllyel indul. Az 1970-es évek elején járunk, az ünneplő rokonságon nyomasztóan ül meg a hetvenes évek „szűk levegője”. A főszereplő család, Károly, Teréz és két gyermekük, Bori és Misi egyszobás lakásban szoronganak.
Teréznek nincs maradása: a nyugati, szabad világgal kapcsolatban sincsenek illúziói, de a béklyókba szorított magyar létet már képtelen elviselni – a család pedig őt követve kel útra.
A hetvenes évek disszidenseire természetesen nem húzható rá az ezernyi felhanggal terhelt „migráns” fogalma, ám a helyzet részben mégis azonos: ahol lehetetlenné vált a méltósággal élhető élet, onnan menekülni kell. Az érkezési oldalon pedig rendszerint nem a mesék eldorádója, csak bizonytalanság, megaláztatás és kiszolgáltatottság várja a menekülőket, miközben a hidak mögöttük már mind felégtek.
A kisfiú, a nagylány, az anya és az apa: mind a négyen másként látják viszontagságos vándorújukat, némelyikük élete megrendül, mindannyiuké örökre megváltozik.
Üldözött, menekült, disszidens, migráns: az elnevezések és a körülmények koronként változhatnak, de a nagy emberi tapasztalás mindig azonos marad.
Abban a korban szülőként vagy gyermekként talán a mi történetünk is lehetett volna ez. Itt és most már csak mese, távolodó történelem és tanulságos elbeszélés…

„Azt hiszitek, jobb világot találtok majd ott? Ott is a pénz dönt el mindent, ugyanaz a pénz, mint itt, a szeretet és a pénz kizárja egymást. Nekünk legalább annyi vigaszunk van, hogy a háború után harapófogóval tépték ki a lelkünket. Nyugaton önként adták oda, ez a különbség…”