All Books

Fredé hasznos asszony, a jövő letéteményese. Olyasmire képes, amire csupán a nők töredéke: gyermeket szülni. Gileád állama különös figyelmet fordít arra, hogy ő és társai megértsék, a szülés életük egyetlen célja és értelme. A vallási fundamentalista alapokon kormányzott ország átnevelőközpontokban készíti fel a termékeny nőket, hogy aztán az uralkodó elithez tartozó családokhoz kerülve két éven belül teherbe essenek a ház urától – a féltékeny, ám gyermekre vágyó Feleségek irigy pillantásaitól kísérve.
Fredé a Parancsnok házában igyekszik belesimulni a hétköznapokba, megfelelni a dogmatikus vallási előírásoknak és mindenekelőtt megfoganni. Ha eltévelyedik, felakasztják a Falra, vagy kiűzik a Telepekre a Nemnők közé hullákat égetni. A Parancsnok azonban egy este a szobájába hívatja, a szigorú tiltás ellenére teljesen egyedül, amire Fredé akkor sem mondhatna nemet, ha akarna.
Margaret Atwood disztópiája megrázó vízió egy olyan világról, ahol a nők egyetlen szerepe, hogy a vallás, az állam és a szaporodás szolgálatában állnak. A szerző „ellenjóslat”-nak nevezte regényét, mondván, ha ez a jövő részletesen leírható, talán nem fog bekövetkezni.
A mára klasszikussá vált kultuszregényt 1986-ban Booker-díjra jelölték, 1987-ben pedig megnyerte az első Arthur C. Clarke-díjat; több mint negyven nyelvre lefordították, és számos filmes és színházi feldolgozás után 2017-ben tévésorozatot is bemutattak belőle, amelynek azóta minden évada a legrangosabb díjakat söpörte be. Ugyanebben az évben Atwood egy, a jelen kiadásban is közölt előszót írt a könyvhöz.
2019-ben jelent meg a regény szintén Booker-díjra jelölt folytatása Testamentumok címmel, melyben az első rész után tizenöt évvel folytatódik Gileád és az ott élő nők története.

A ​mesés Isztambulban nem véletlenül tartják titokzatos, veszélyes cselszövésekkel teli helynek a szultán háremét. Válogatott katonák és eunuchok őrzik a magas falak mögött Szulejmán szultánnak és fiainak feleségeit, ágyasait, háremhölgyeit. Mihrimah szultána az idős uralkodó egyetlen támasza. A világ leggyönyörűbb asszonyai között könyörtelen vetélkedés folyik. A nagyhatalmú úrnők mindegyike arra törekedett, hogy az idős uralkodó halála után az ő fia vagy unokája legyen az új szultán. Semmilyen alantas eszköztől sem riadtak vissza.
Hürrem fiai sorra távoztak az élők sorából, mostanra már csak Szelim herceg maradt. Ő azonban nem igazán tűnt alkalmasnak a trónra. Ebben a helyzetben mindennapossá váltak az összeesküvések, az intrikák a szeráj fülledt homályában.
A kedves és szeretetreméltó Eszmehan szultána a nagy Szulejmán unokája és Szelim herceg leánya. Egy idős férfihoz, Szokoli Mehemed nagyvezírhez adták feleségül. A sors úgy akarta, hogy első és sokáig egyetlen eunuchja egy szerencsétlen sorsú ifjú, Giorgio legyen. Ő néhány évvel korábban még a távoli Velence büszke tengerésze volt. Nem tudott ellenállni a gyönyörű, de gátlástalan Sofia varázserejének. Törökországban szörnyű sors várt a forróvérű fiatalemberre. Fogságba került, kiherélték, és eladták eunuchnak. Rabságban az Abdullah nevet kapta. Az életének most már csak egyetlen célja maradt: azt akarja, hogy boldogan éljen az úrnője.
Eszmehan hamarosan teherbe esik. A hárem bábaasszonya – a néhai Hürrem szultána őszinte híve – megállapítja hogy Szulejmán első dédunokája fiúgyermek lesz.
Ennek mindenki örül, kivéve a szépséges Szafijét. Murád herceg imádott ágyasa hatalomra és befolyásra vágyik. Tudja, ehhez fiúgyermeket kell szülnie Murádnak. Legfőbb ellenfele a kedvese anyja, Nurbanu úrnő. A nagyasszony megeskette a fiát arra, hogy sohasem veszi el feleségül a szép rableányt. A nagyra törő Szafije vakmerő cselszövésbe kezd, melynek következményeit az egész birodalomban, sőt a határokon túl is meg lehe